A 'tiszta megismerés' és az érdek viszonya

Köztudott rólam, hogy nem értek a tudományfilozófiához. Legyen mentségem, hogy dolgozatom végén két olyan Fodor dolgozatról fogok beszélni, amelyek a Philosophy of Science-ben jelentek meg 1984-ben illetve 1988-ban. Hogy úgy mondjam ezáltal 'filológiailag mentes' vagyok: ha az a folyóirat elfogadta ezt 'tudományfilozófiának', akkor mi is komolyan vehetjük. Tovább

A különbségek kultusza avagy a szelekció

Előadásomban a toleráns ember dilemmáját kell átélnem. Azt fogom hangsúlyozni, hogy a pszichológiában az emberi változatok értékelésének két, alapvetoen eltérő hangsúlya alakult ki. Az egyik türelmes az emberi sokféleséggel szemben, sőt, annak értékét hangsúlyozza. A másik felfogás viszont abban hisz, hogy vannak jobb vagy tökéletesebb emberek, akiknek az életben joguk van a fölényre és az előnyre. Tovább

A pszichológia jövője, avagy "látták-e hogy jön" 1970-ben?

Ez a tanulmány 1970-ben készült, az MTA Pszichológia Bizottsága és az MTA Filozófiai és Történettudományi osztálya számára. A szakértői vélemény bevezető "futurológiai" részeit elhagytuk, a többi igen tanulságos olvasmány. Tovább

Hagyomány és újítás a magyar pszichológiában

A pszichológiának elvileg sok mondanivalója lehet a hagyomány és az újítás viszonyáról a tudományokban és a szellemi tevékenység egyéb területein. Segíthet például abban, hogy az emberi megértés működése � ma elegánsan úgy mondanánk: az információfeldolgozás � szempontjából tartalmat adjunk annak a látszólagos közhelynek, hogy újításról mindig csak valamilyen tradícióhoz képest beszélhetünk, hogy az újítást meg sem értjük, ha nem gondolunk mögé valami már meglévőt. Tovább

Egy különös könyv sorsa

itka dolog, különösen a pszichológiában, hogy egy több mint ötven évvel ezelott született tudományos könyv mint könyv máig időszerű legyen. Bartlett műve ezek közé tartozik. Sorsa arra is figyelmeztet, hogy érdemes revideálnunk a pszichológia fejlődésére vonatkozó leegyszerűsítő mintáinkat. Tovább

A cselekvés az észlelési és emlékezési folyamatok modellálásában

A mai kognitív pszichológiában több egymással párhuzamos s részben egymással érintkező út vezetett a 'cselekvés' fogalmának értelmező erejű megjelenéséhez. Ezek az utak a filozófiailag (is) értelmezett cselekvés fogalom különböző pólusaihoz s ennek megfelelően különbözô történeti hagyományokhoz is kapcsolódnak. Tovább

Dennett "hozzállásai", mint lehetséges rendezőelvek a pszichológiatörténetben

Dennett természetesen nem filológiai ambiciójú filozófia és- pszichológiatörténész. Ugyanakkor munkái számos közvetlen történeti relevanciájú kezdeményt is tartalmaznak. Tovább

Kusch, Martin: Psychologism A case study in the sociology of philosophical knowledge

A pszichologizmus problémája olyan kérdés, mely egyszerre izgatja a pszichológia, a filozófia és a logika történészeit (hozzátehetnénk persze, a társadalomtudomány történészeit általánosságban is, valamint a nyelvészet és az irodalomtudomány történetének kutatóit), s kellene izgassa őket mai helyzetükre, saját szakmájuk magyarázó elveire nézve is. Martin Kusch monográfiája úttörő felújítása e vita tanulmányozásának. Tovább

Mérei az író

A Lélektani napló egyszerre mutatja meg mindkét vonást, amelyek révén Mérei oly központi szerepet játszott a magyar pszichológiában még azok számára is, akik közvetlenül alig vagy egyáltalán nem ismerték. E sorok írója még emlékszik arra, mi volt az a két élmény, ami az ismeretlen, s bizony egyetemi körökben igencsak kevéssé emlegetett, csak szimbólikusan létezo Méreit közel hozta az egyetemistához. Tovább

Polányi Mihály és a mai kognitív szemlélet

Bemutatásom anakronisztikus. Nem Polányit akarom a pszichológus szemével értelmezni, s újra elmondani mindazokat a pszichológiai tényeket és témákat , amelyek Polányi műveiben szerepelnek, hanem megpróbálom aktualizálni abból a szempontból, hogy mit nyújthat a mai kognitív szemlélet számára. Tovább

Interdiszciplináris kapcsolatok a pszichológia történetében

A témát korántsem tartom olyan hálásnak, mint amennyire elso látásra tunik. Úgy érzem ugyanis, hogy az 'interdiszciplinaritás' kapcsán szembe kell néznünk tudományunk és szakmánk számos végiggondolatlan s gyakran szőnyeg alá söpört kérdésével. Tovább

Karl Popper és a pszichológia

Dolgozatomban számos, akár a pszichológia szempontjából is középpontinak tartott popperi témát csak futólag érintek. Nem térek ki a társadalomtudományok módszertanával kapcsolatos vitákra, a historicizmus ellenesség (Popper, 1989) kapcsolatára Popper relativizmus ellenességével, a nyitott társadalom gondolatrendszer és a közösségi kriticizmus jelentôségére a tudás társas beágyazásában, Popper módszertani individualizmusának (pl. Popper, 1989) jelentőségére abban az ellentmondásos összefüggésben, hogy ugyanakkor pszichologizmus ellenes - mint például John Stuart Millről adott elemzései mutatják ugyanott - s igencsak sajátos mondanivalója van az egyéni és a társadalmi eltéréséről is. Tovább

A magyar pszichológia fejlôdésének néhány jellemzôje a publikációk mennyiségi elemzésének tükrében

A nemzetközi pszichológiai életben már meglehetős hagyománya van a kvantitatív "önreflexiónak". A sort Kenneth Clark (1957) átfogó munkája nyitotta meg, amely az Amerikai Pszichológiai Társaság megbízásából idézési statisztikákat, folyóiratok olvasottságát, kiemelkedő pszichológusok életrajzi hátterének elemzését, egyetemi hallgatók nyomon követő vizsgálatát s egyéb módszereket használva elemezte a II. világháború utáni Amerikában robbanásszeruen elterjedtté vált pszichológusi foglalkozást Tovább

A szaván fogott szó

Az európai kultúrát mélyen áthatja az a hit, hogy a szavak és a tettek világa az élet külön szférája. Ez a kettéválasztás egyszerre jelenik meg az elméleti kultúra magas régióiban és a hétköznapok profán világában. Tovább

A demokrácia, a szabadság és a pszichológusok

A modern pszichológia sokszor próbálta elhitetni, éppen a tudományosságért folytatott emancipációs küzdelmében, hogy értékmentes tudomány. Egyik eljárása a tudományosság bizonyítására az értékmentesség hangsúlyozása volt. Tovább

A magyar pszichoógia kétféle hagyománya

A pszichológia, úgyis mint önálló hivatásbeli fegyelemmel rendelkező szakma, s úgy is, mint pozitív ismereteket felhalmozó tudomány a világon midenütt többféle mintázatnak megfeleloen alakította önképét. Értelmezik ezt a többféleséget úgy is, mint paradigmák gyors váltakozását, de úgy is, mint a kutatási minták illetve eloírások egymás mellett élését. Tovább

Magyar hozzájárulások a modern pszichológiához

Dolgozatomban azt szeretném hirdetni, hogy a pszichológia szociológiai hátterét tekintve nem teljesen semlegesítődött és kontextusmentessé vált tudomány. Ezért aztán törekvéseit elemezve tanulhatunk valamit nemzeti jellegzetességeibol azon a puszta tényen túl, hogy vannak nemzeti eltérések. Tovább

A konstrukciunizmus és a pszichológia

Nem igen foglalkozom a konstrukcionizmussal mint preferált elméleti irányzattal. Abból a szempontból tudok róla beszélni, hogy melyek azok a megismerési folyamatokkal kapcsolatos pszichológiai irányzatok és elméletek, amelyek a konstrukcionizmus mint általános filozófiai probléma megértéséhez is relevánsak. Tovább

A szabály fogalma Wittgenstein munkáiban és a mai pszicholingvisztikában

Wittgenstein intellektuális útóélete, ha tetszik 'sorsa' bizonyos értelemben hasonlít Kant sorsához, erre a filozófia történetében már többen rámutattak, például nevezetes monográfiájában Kripke (1982) is. Igaz ez azonban tágabban az empirikus tudományok Kanti inspirációira nézve.  Tovább