Az olvasás és a megismerési architektúra

A mai megismeréskutatás egyik kulcsfogalma a kognitív architektúra. Ezen olyan viszonylag állandó kereteit értjük az emberi megismerésnek, amelyek mintegy állványzatát adják az egyes gondolatoknak és képzeteknek. Az architektúra feltételezése azon a meglehetősen köznapi felismerésen alapszik, hogy gondolkodásunkban nem csupán egyedi képzetek vannak, hanem ezek valamilyen rendszert is alkotnak. Tovább

A menedzseri tudás kognitív szempontból

Cikkemben nem a hivatásos szervezetpszichológus (hiszen nem vagyok az) hanem a tudások problémájával foglalkozó történész és a kisérletező kognitív tudós hozzállásából indulok ki.  Tovább

Alternatív emberképek a mai pszichológiában

Kérdésfeltevésem már a címében is állásfoglalást tartalmaz, hiszen egyszerre sugallja azt, hogy a pszichológiának van emberképe illetve, hogy többféle lehetséges emberképe van.  Tovább

A tudás érvényessége és a kognitív pszichológia

A pszichológus, különösen a történeti kirándulásokban edzett pszichológus természetesen elmondhatná, hogy a mai tudásalapú társadalom jelszórendszere klasszikus kérdéseket vet fel újra. Olyan kérdések ezek, amelyek velünk vannak a platoni és arisztotelészi tanulás felfogás és tudáskép szembenállásától..  Tovább

A megismerés pszichológiája és tudománya, avagy a kognitív pszichológiától a kognitív tudományig

Az utóbbi három évtized szakmák közötti társalgásának egy lépcsőzetesen kibontakozó, egyre nagyobb szerepre szert tett jelszava a megismeréstudomány volt. A megismeréstudomány (kognitív tudomány) különleges helyet foglal el az interdiszciplinák között. Tovább

Szociális modellek és a megismeréskutatás: Spekulatív áttekintés

A klasszikus pszichológia és a mai megismeréskutatás néhány példáján szeretném megmutatni, mennyire nehéz átlépnünk egy olyan gondolati keretbe, amely nem lát ellentétet az individuális elme és a szociális keretek között, amely magát az elmét mintegy a koponyába bezárt rendszert is szociálisnak tekinti. Tovább

A szimbólumfeldolgozó gondolkodásmód és a szimbólumfogalom változatai/változásai

Dolgozatomban elsősorban az utóbbi húsz év megismeréstudományi (vagy ha úgy tetszik kognitív pszichológiai) szimbólum fogalmáról fogok beszélni, s arról, hogy hogyan alakította ez első lépésben át a szimbólum értelmezését a pszichológiában, majd hogy hogyan jutott maga is válságba. Tovább

A magyar SLI néhány jellemzője

Az utóbbi években óriási karriert futott be a fejlődési nyelvi zavarok vizsgálatában az SLI, a specifikus nyelvi zavar kategóriája.Jelenlegi esettanulmányunk nem kíván beleszólni ezekbe, az alapvető a zavar természetét,genetikai illetve szerzett összetevőit, homogenitását érintő kérdésekbe.  Tovább

Transzparencia: A gondolkodás köznapjaitól a a kognitív tudományig

Transzparencián ebben a dolgozatban egyszerűen azt értem, hogy megfelelés van egy megismerő rendszer modelljének elemeinek viszonyai és az általa lefedett rendszer elemeinek viszonyai között. A reprezentáció, hogy a mai kognitív elméletalkotók egyik kedvelt kifejezését elegyítsem egy klasszikus terminussal, a reprezentált rendszere nézve izomorf. Tovább

Az asszociáció reneszánsza a kognitív pszichológiában

Nemcsak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem a fogalmaknak is. Az asszociációnak mint pozitív konnotációjú magyarázó fogalomnak hosszú utat kellett bejárnia, mielőtt elérte a magyarázó fogalom státusát a kései 19. századi elméleti és az akkor bontakozó kísérleti pszichológiában. Tovább

A kommunikáció és reprezentáció: a reprezentáció fogalmi kérdései a kognitív tudományokban

A mai interdiszciplináris tudományosságban egy időnként rejtett, idonként nyílt vita fogalmazódik meg a megismeréstudomány, vagyis a legtágabban értelmezett kognitív, és a kommunikációs paradigmák mint egységesítő felfogások között. Tovább

Számítógép és személyiség

Dolgozatomban néhány egyszerű tézist mutatok be a számítógép és a személyiség kapcsolatáról. Mivel a kifejtés körkörös, elôzetesen illik öszefoglalnom őket. Tovább

A megismeréstudomány: Szükséglet vagy mégújabb divat?

Az utóbbi tíz év számítógépes technokrata és társadalomtudományi zsargonjában újabb hullámban futja be már sokadik karrierjét a kognitív jelző. Tovább

A kognitivizmus vonzásában

Összejövetelünk jelszava az 'abundancia' azt sugallja, hogy valami felesleges sokasodásról beszélünk, arról, hogy a mai korban megszaporodott volna a tudományterületek száma, ami részben azért lenne probléma, mert megnehezíti a komoly taxonómusok, a katalóguscédula-gyártók és a bürokraták, a szakindítások, doktori programok elbírálói, a pénz (nem) osztók és így tovább dolgát.  Tovább