Modularitás és pragmatika:néhány egyszerű és bonyolult kapcsolat

A nyelv moduláris megközelítése harminc éves újabb karrierje során váltakozó és versengo felfogásokat fogalmazott meg a pragmatika helyére nézve. "Pragmatikán" a továbbiakban sok mindent fogok érteni, miként azt a nyelvi feldolgozással kapcsolatos szakirodalom is teszi. Valójában nem definícióból indulok ki..  Tovább

A nyelvi szuperego és a stigmatizáció kérdése a magyar nyelvközösségben

A dolgozat olyan adatokból indul ki, amelyek az oktatás hatására és a megítélés kontextusára vonatkoznak olyan nyelvtani struktúrák elfogadásában, amelyek nem elfogadott formák (vagy el nem fogadott formákhoz kötodnek) a magyarban, amely egy erősen normatív nyelvi közösségnek számít. Az adatokból mi és mások is (Kontra, 1995a) azt gondoljuk, hogy az ezekre a formákra irányuló normatív irányításnak köszönhetően egy stigmatizációra való ellenreakció alakul ki, amit hiperkorrekciónak nevezünk. Tovább

Az igekötők pszicholingvisztikájáról

Az igekötők modernebb terminológiában a preverbális elemek osztályába sorolódnak. Az ige előtt (is) álló nyelvtani morfémák ezek, melyek bizonyos szempontokból egyenértékűek, más szempontokból viszont eltérnek az argumentum eredetű preverbális elemektől. Tovább

Kritikus periódusok a nyelv elsajátításában

A nyelvelsajátítás kutatásának az utóbbi három évtizedben egyik vezető fogalma a kritikus periódus. Nagy útat bejárt kifejezésről van szó, amely eleinte sok mindent magyarázni ígért, hogy aztán kiderüljön róla, hogy számos mozzanatában nem mindenhová és mindenre illeszthető Tovább

Nyelv és mindennapi élet, nyelv és tudatosság

Szokványos szóhasználatunkban a filozófiai diskurzusban is a nyelvet többnyire a tudat előfeltételének tekintjük. A bevett olvasatbeli marxista doktrínától egészen Wittgensteinig terjed az a skála, ahol a nyelv a társas mivolt közvetítőjeként a voltaképpeni emberi tudat előfeltétele és meghatározója. Tovább

Nyelvfeldolgozás, munkaemlékezet és fordítás

A modern pszicholingvisztika kezdeteitől, a hatvanas évektől kezdve megfogalmazódott az az elképzelés, mely mindmáig uralja nyelvfeldolgozás és emlékezeti folyamatok kapcsolatát. Tovább

Téri megismerés és a nyelv

Milyen kapcsolat van a téri tájékozódás a priorinak tekintett rendszere és a téri kifejezések között? E kantiánus kérdés egyik mai átfogalmazása a téri kifejezések rendszerét megfelelti a látórendszer kettősségeinek. Tovább

Kétértelműség és dekompozíció magyar nyelven

Kísérletünkben kétértelmu főnév-ige szótövek és belolük képzett kétértelmű, valamint egyértelmű ragozott alakjaik lexikai előfeszítő hatását hasonlítottuk össze. A vizsgálat három kérdésre irányult. Egyfelől szerettük volna megerősíteni egy korábbi kísérletünk nem várt eredményét. Tovább

Karl Bühler nyelvelmélete és a mai pszicholingvisztika

Jelen dolgozat célja nem Bühler nyelvelméletének részletes ismertetése és értékelése. Egyetlen szempontja annak elemzése, hogy milyen tanulságokkal szolgálhat ez a jó néhány évtizeddel ezelott a nyelvészet és a pszichológia határán keletkezett gondolatrendszer ma, amikor a pszichológia és a nyelvészet között különösen élénk kapcsolatok alakultak ki. Tovább

Hogyan vegyük komolyan az idegtudományt a pszicholingvisztikában?

A modern pszicholingvisztika négy évtizedes története során visszatéroen kacérkodik azzal, hogy a nyelvfeldolgozásra és a nyelvelsajátításra kialakított elképzeléseit valahogyan összekapcsolja az idegtudományok eredményeivel. Amikor a címben azt hangsúlyozom, hogy hogyan vehetjük komolyan az idegtudományt, ezzel természetesen azt is sugallom, hogy lehet nem komolyan venni. Tovább

A relativizmus kérdései és a mai pszicholingvisztika

A relativizmus és univerzalizmus vitája a mai kultúrában is újra vezető kérdéssé vált. Benne foglaltatik ez a globalizáció hatásával kapcsolatos vitákban, a többkultúrájúság igényével kapcsolatos állásfoglalásokban, de abban is, ahogyan a kisebbségek anyanyelvi iskoláztatásáért harcolunk. Tovább