Evolúciós pszichológia

A mai kognitív kutatás egészében vezető modellek származnak az evolúciós elméletből. Azt lehetne mondani, hogy az evolúciós paradigma az egyik vezető értelmező modell a nyelvben, de másutt is. Megpróbálom ezt a szemléletet propagálni s művelni is.

Evolúcós pszichopatológia: Jelszavak és kérdőjelek

A proximális és disztális okok illetve magyarázatok sokat idézett kettőssége, mely Mayr nyomán visszatérő rendező elv a viselkedés magyarázatában is, megjelenik a lelki zavarok oksági értelmezését tekintve is. A ma uralkodó biológiai pszichiátria magyarázati logikáját tekintve a proximális okokat tekinti. Tovább

A természet és a lélek:a naturalista megközelítés a pszichológiában

A kis kötet az utóbbi fél évtizedben született, javarészt megjelent olyan írásaimat fogja egybe, amelyek a mai lélektant is megosztó viták közepette a mellett érvelnek, hogy a pszichológia természeti szemlélete hordozza a legnagyobb lehetőségeket a diszciplína jövőjére nézve. Tovább

A gondolatok terjedési mechanizmusai: mémek vagy fertőzések

A mai megismeréskutatás irányzatait tekinthetjük úgy is, mint a reprezentációk különböző szemléletű értelmezését. Ebből a szempontból mintegy rendet is teremthetünk mind a megismeréskutatás irányzatai, mind lehetséges ágazatai között. Tovább

A naturalizmus lehetőségei a mai pszichológiában

Természetesen a mai lélektan is egyszerre áltatja magát a tekintetben, hogy kérdései vadonat újak, másrészt felismeri, hogy nagy kérdései számos tekintetben hasonlítanak a száz évvel ezelőttiekhez. Csak remélni tudjuk, hogy annyi változás talán van, hogy szemben a száz év előttivel, ma már kevésbé mozgatnak egzisztenciális félelmek intellektuális kérdésekben. Tovább

A klinikai nyelvszemlélet útjai és elméletei

Az utóbbi két évtized a pszichológiát körülvevő és a társadalomtudományokat behálózó interdiszciplináris irányzatok és/vagy területek virágzása közepette meghozta a klinikai nyelvszemlélet kibontakozását is. A tudományos hibridek egy különlegesen fontos válfaja ez, mert megtestesíti a fontosnak tartott áthallást természeti és társadalmi között. Tovább

A szabályok és a kettős disszociációs elv a nyelv agyi reprezentációjában

A szabály köznapi nyelvi tudatosságunk egyik alapvető szervező gondolata. Úgy érezzük, van a nyelvnek egy nyelvtani magja, melyet a szabályok körvonalaznak. A szabályok meglehetősen nagy halmazokra érvényesek, s a feltételek megléte esetén önműködően alkalmazhatóak. Vannak azonban kivételek is, a vasaló például nem úgy ragozódik, mint a ló, s egy nyelv tudásához azt is tudnunk kel, hogy mik is a kivételek. Tovább

Az evolúciós pszichológia: új program régi kérdésekkel

A modern pszichológia fejlődését jellemzi egy olyan ciklicitás is, amelyben néhány évtizedig előreszalad a belső világ önmagában való kutatáshoz, hogy azután ez a bezárt belső világ ne pusztán unalmassá váljék, hanem kutatása is megoldhatatlan dillemákkal találja magát szemben. Ilyenkor valahogyan ki kell lépni a magába zárt belvilág tanulmányozásából, vagy az idegrendszer kutatása, vagy a társas világ, vagy az élővilág fejlődésének irányába. Tovább

A naturális, a kultúrális és a társadalmi: a szintézis igérete a mai pszichológiában

Szándékosan naiv és lelkes kiindulópontok választok annak jellemzésére, merre is tart a mai lélektan. Abból a hitből indulok ki, hogy a lélektan megmarad, miközben a mai tudományosságban komoly alapunk van azt remélni, hogy meg tudunk haladni háromféle redukálhatatlannak tűnő szembenállást. Tovább