Tudások az egyetemen:készségek és tömegek, elitek és műveltségek

A mai egyetemmel kapcsolatos hazai viták egyik visszatérő kérdése - de ez érvényes a közoktatás értékével kapcsolatos vitákra is - hogy vajon nem túlzottan lexikai ismeretekre alapoz-e az oktatás, s nem kellene-e, különös tekintettel a változó társadalmi igényekre, megváltoztatni a preferenciákat.  Tovább

A művészet autonómiája és a modularitás

Az autonómia a művészetre vonatkozóan természetesen többféle dolgot jelent. (A dolgozatban 'művészeten' végig képzőművészetet értek.) Mindezeknek az eltérő megközelítéseknek megvannak a maguk nem-autonóm megfelelői. Tovább

A kognitív architektúra módosulásai és a mai információtechnológia

Az ember megismerő rendszerei nem pusztán gondolatokból, képzetekbol és vágyakból állnak, vagyis magukban kavargó elemekből, hanem valóban rendszerek: viszonylag lassan változó korlátaik és kereteik vannak. Tovább

Az elbeszélt történelem a pszichológiában

Sokszor s visszatérően felmerült már az a tézis, s hozzá kapcsolódva megfogalmazódott számos revizionista törekvés, hogy a történelemben élő ember sajátosan megkérdőjelezi a pszichológia univerzalisztikus felfogását. Tovább

A mindennapiság változásai és/ vagy változatai

Berzenkedés és egyetértés küzdenek bennem. A mindennapok élőjeként nem tagadhatom le, hogy megváltozott hétköznapi életünk. A Körúton az Édességbolt helyett Hemingway Bon Bon úr fogad, a Savoy helyén Burger a Király, a TV-ben nem tudni, mikor van a mese s effélék. Berzenkedem azonban, ha azt kell hinnem, mindezzel új helyzet állt elő hétköznapok s magas kultúra viszonyában. Berzenkedem, ha a mai postával azt kapom, hogy a modernnek vége van. Tovább

A web-használók szokásai

Gyakran internetezők kommunikációs (Internet- és mobilhasználati) szokásait vizsgáltuk Interneten kitölthető kérdőívekkel. Az adatokból részben általános kérdésekre kerestük a választ. Az eredmények szerint a gyakran Internetet használók közt nem jellemző a függő vagy "elidegenedett" típusú használat. Tovább

Tudástípusok és a bölcsészettudomány helyzete:a tudáslétrehozás és tudásfenntartás problémája

Dolgozatom alapvető mondanivalója az, hogy a mai új információs alapú társadalom kibontakozása során mind a bölcsészet mint foglalkozás, mind a bölcsészet mint az emberi tudás szerveződésére vonatkozó legáltalánosabb reflexió rá van kényszerítve, hogy újrafogalmazza saját premisszáit. Tovább

Új kommunikáció-új gondolkodás

Természetesen az a kérdés, hogy az új csillogó-villogó eszközök, melyek megkönnyítik életünket s ugyanakkor számos dologban, például időmérlegünkben kiszolgáltatottá tesznek, megváltoztatják-e gondolkodásunkat, abba a tágabb kérdéskörbe illeszkedik, hogy vajon egyáltalán vannak-e alapveto változatai az emberi gondolkodásnak, vagy az katolikusan egynemű. Tovább

Interakciós és narratív identitás

Hozzászólásomban az "identitás" fogalmát tágan értelmezem . Nem korlátozom magam arra a húszadik század végi perspektívára, melyben az ember önmagáról alkotott képzetrendszere első sorban a megrendültnek érzett nagycsoporthoz való tartozások, a nemzeti, etnikai, nemi hovatartozás relativizálódása illetve választott voltának hangsúlyozása révén került el térbe. Tovább

Pszichológiai gondolatok (?) a magyar posztmodernről

Sokszor gondolkodtam már azon, hogy valóban radikálisan új kultúrában élünk-e? Meg azon is, hogy akár radikálisan új ez, akár csak egy divathullámzás újabb fázisa, meg kell-e változtassa azt, ahogy a tudomány, a hétköznapok és a muvészet viszonyáról gondolkodunk, és különösen azt, ahogyan a tudományt csináljuk. Meglehetősen szkeptikus vagyok a radikális újítások tekintetében. Tovább