Kurzusok

Bevezetés a kognitív tudományba

Mi a közös egy egyszerű idegrendszerű csiga viselkedési próbálkozásai, a beszélni tanuló gyermek gagyogásai, és például egy vegyész eljárásaiba, aki sorra próbálja a vegyületeket, míg biológiailag hatékony anyagokra talál? Mindegyik viselkedést a próbálkozások létrehozása, s a próbálkozások közötti válogatás (szelekció) jellemzi. A megismeréstudomány egyik mondanivalója, hogy a hasonlóan távoli területek között próbál meg szerveződési párhuzamokat találni. Állati, emberi és gépi megismerés egyaránt érdekli, s a közös elveket keresi bennünk. Maga is próbálkozás, próbálkozás az annyiszor igényelt és megkísérelt interdiszciplináris gondolkodásmód megvalósítására, ilyen értelemben a kibernetika és az információelmélet hagyományának folytatója.

A megismerő rendszereket a formális tudományok (logika, matematika, elméleti számítástudomány) által is ihletve mint modelláló rendszereket értelmezi. A kurzus bemutatja ezt a mára klasszikussá vált szemléletet, központi fogalmai, a reprezentáció, az architektúra, és a komputáció köré szervezve. Az ehhez kapcsolódó megismeri eszmény a propozicionális, kijelentésszerű és explicit tudás. A képek és a készségek, az eljárásbeli tudások már klasszikus terepén is megkérdőjelezték, hogy mennyire képes minden emberi megismerésmódot átfogó lenni ez a törekvés. A kurzus második része azokat az újabb fejleményeket tekinti át, amelyek megismerő rendszereket már nem önmagukban tekinti. A neurobiológiai, az evolúciós biológiai és a szociális interpretációk néhány visszatérő kérdését érintjük. Ilyenek: egységes-e az elme, vagy számos működésmódja és alrendszere van (a modularitás kérdése), minden megismerési folyamat mögött találunk-e érdeket, van-e tiszta megismerés (a darwinista magyarázatok hierarchiája és az exaptáció kérdése), a reflektív tudat keletkezése, szerkezete és szerepe.

Célok: a kurzus három célt követ. Bevezetést ad a megismeréstudomány fogalomrendszerébe, ezzel elvezet az érintkező területek alaposabb vizsgálatához. Fejleszti az érvelésmódot, különösen ami az empirikus és a konceptuális érvek viszonyát illeti.

Feldolgozás: a kurzus az olvasmányokra épít, de a tankönyv ismeretét feltételezi és dolgozati témákat ad. A kurzus az órákhoz folyamatos munkát vár el, minden órára a megadott anyag elolvasását, ennek megbeszélését és dolgozatokat foglal magába.

Tematika és órarend

1. Általános orientáció. A megismeréskutatás keretei.

Tudásfajták és klasszikus diszciplínáik. A kognitív szemlélet többszöri keletkezése. Formális és tartalmi közelítések. Nyelvészet, pszichológia, filozófia, biológia. Formai és lényegi törekvések. Visszatérő kérdések:

• észlelés-gondolkodás
• egységes-sokféle
• reprezentációs-cselekvéses
• kísérletezés-fogalmi elemzés

2. A kognitív tudomány filozófiai kerete. A tudós és a megismerő.

3. A funkcionalizmus a kognitív szemléletben. Filozófiai, pszichológiai és gépi funkcionalizmus. Az arisztotelészi hagyomány. Szoft és hard. A dekompozició.

4. A megismerési rendszer individuális keletkezése: Az innátizmus vitái.

5. A kognició evolúciója. Biológiai és szociális.

6. Agyfejlődés és kognitív evolúció

7. A megismerés fejlődése és az epigenezis. A neurális epigenezis elméletei.

8. Dolgozatok bemutatása. Polemikus prezentáció.

Részletes tantárgyi adatlap

Pszichológia

A tantárgy célkitűzése

Olyan pszichológiai alapjelenségek bemutatása, amelyek megértetetik az emberi mentális jelenségek szerveződését, a szemináriumokon demonstrálják ezeket illetve alkalmat adnak a modern pszichológia fogalomrendszerének kialakítására. A pszichológia emberképének naprakész bemutatása segíti a kommunikáció szakosokat a természettudományos hozzáállás kialakításához az emberi jelenségek terén. E mellett a kritikus gondolkodás és a kutatástervezés készségeit is fejlesztik, különösen a szemináriumok és az évközi kisdolgozatok, gyakorlati tartalmú házi feladatok. A nyelvpszichológiai és szociálpszichológiai témák további kurzusokon kerülnek elsajátításra.

Tematika és órarend

Szemináriumok két hetente vannak, azok tematikája római számmal és félkövérrel, közbeiktatva jelenik meg.

1. A pszichológiai magyarázat és kutatás.

Hétköznapi és tudományos emberismeret. A viselkedéses, a dinamikus, a kognitív emberkép. Magyarázat és megértés viszonya. A biológiai és a szociális magyarázatok. Pszichológiai tudományterületek és szakmák. A kognitív forradalom, az etológia, a számítógép és a modern nyelvészet a kognitív pszichológia kialakulásában. A reprezentáció fogalma. Információfeldolgozási és rivális paradigmák. A feldolgozás szakaszai, a feldolgozás iránya.

2. A pszichológia biológiai keretei.

Az emberi idegrendszer és a mentális folyamatok. Neuron, szinapszis, pályák és központok. Előprogramozás és plaszticitás az agykéregben. Nem invazív idegtudományi kutatási módszerek (ERP, képalkotás). Az evolúciós magyarázat. A lelki jelenségek evolvált természete. Természetes és szexuális szelekció magyarázó szerepe. Evolúciós és kulturális sokféleség: ősi és modern architektúrák a gondolkodásban.

I. A biológiai szemlélet a pszichológiában. Olvasmánymegbeszélés.

3. Érzékelés és észlelés alapfolyamatai.

Szenzoros folyamatok Alapelvek. Kódolás és a "transzducerek" fogalma. Moduláris és folytonos koncepciók az érzékelésről. A látás szerveződése: alacsony szintű és magasabb szintű. Elemi jellegzetességek: receptív mezők, pályák, kérgi központok. A látás evolúciós eredete. Vonások és invarianciák a látásban. Konstanciajelenségek. A látás vizsgálat módszerei. Az alaklátás mint sajátos kihívás: holisztikus vagy lokális magyarázat. Invariáns leképezések. MI és HOL rendszer: a tárgyak és tér leképezése.

4. Észlelés és perceptuális tanulás.

Az észlelés elmélet és az empirizmus viták. Az észlelés jel elméletei. Gyorsan és lassan kialakuló folyamatok. Mélységlátás és sztereopszis. A szemmozgások és a szervorendszerek. Téri tanulás és alkalmazkodás. Az Új Szemlélet (Bruner s mások): kontextuális és organizmikus hatások az észlelésben (vágy, helyzet stb.). A perceptuális tanulás elméletek vitái: meddig hat a tudás. Motoros elméletek. Felvétel és gazdagodás: Gibson. A tér, az idő és az okság az észlelésben. Modulárisak vagy tudás alapúak? Az illúziók szerepe és magyarázata.

II. Az észlelés törvényei és a figyelem a reklámokban. Demonstrációk és reklámelemzés.

5. Figyelem, éberség és tudat Az információfeldolgozási paradigma és a figyelmi szűrés modelljei.

A szelektív figyelem pszichofiziológiája. Az aktiváció és a teljesítmény: optimum elképzelések. Az éberség, alvás és álom elméletek. Kíváncsiság és az intrinzikus emberi motivációs rendszerek az egyed és törzsfejlődésben. Figyelem előtti és figyelemmel kísért folyamatok: automatizmus és tudat. A tudat variábilis koncepciói.

6. A tanulás.

Elemi és struktúrált tanulás (állati és emberi). Kondicionálás. A kódolás, a belátás és a struktúra képzés. Sémaképzés és tanulás. Büntetés és jutalmazás szerepe. A szociális tanulás sajátos feltételei és elméletei: tanulás társaktól.

III. Az emberi emlékezet vizsgáló módszerei. Akusztikus és vizuális munkaemlékezet. Sorrendi hatások és kategorizáció a megjegyzésben. Órai demonstrációk.

7. Emlékezet.

A közvetlen és tartós emlékezet: táras és feldolgozási szint elméletek. Emlékezeti kódolás. A szerveződés és szervezés szerepe. A munkaemlékezet fogalma. Explicit és implicit emlékezet. Implicit emlékezet és az amnézia. Agy és információ tárolás. Emlékezetzavarok, emlékezet és életkor.

8. Hosszútávú emlékezet és a kultúra.

A lexikai emlékezet és keresés. Szemantikus emlékezet. Prototípusok. A szemantikus előhangolási helyzete. Sémaelméletek. A szociális s individuális mozzanat az emlékezésben. Az emlékezés hangulati és helyzeti meghatározói.

IV. Emlékek terjedése és a kultúra. Szemináriumi megbeszélés a narratív felfogásokról és a kulturális emlékezet és a kommunikáció kapcsolatáról.

9. Képzelet és gondolkodás.

A vizuális emlékezet. A mentális képek fajtái (utókép, foszfén, szinesztézia, eidetikus kép, hipnagóg képzetek, hallucináció, stb.). Érvek az analóg reprezentáció mellett és ellen. Metafora és képzelet a kommunikációban. A kategorizáció és a problémamegoldás. Stratégiák és önállóság. Logika és statisztika a következtetésben.

10. Az érzelemvilág alapfogalmai.

Kísérőjelenségek, kifejező mozgások és központok. Az érzelmek és a kettős feldolgozás az idegrendszerben. Az érzelmek befolyása az emberi gondolkodásra és viselkedésre. Az érzelemfelismerés folyamata. Az empátia kommunikációs alapjai. Az interperszonális kommunikáció és az érzelmek: szemkontaktus, távolság, kötődés, affiliáció.

11. Motivációs alapmechanizmusok.

A szükségletek rendszere. Hiány rendszerek működése és tanulási hatása. A motivációs rendszerek és a függőségek: drogtól az internetig. A stressz rendszerek és a félelem. Humán motivációs rendszerek. Kötődés és szexualitás. Különleges jelentőségük. Versengés és affiliáció. Az unalom és a szorongás egyensúlyozása. Humán motivációs döntések, tömegkultúra és iskolázás.

V. Az önmagát alakító ember elméletei. Szemináriumi megbeszélés olvasmányok alapján a mai kultúra pszichológiai dilemmáiról a mozgató erők keretében.

12. Fejlődési mechanizmusok.

Öröklés, környezet, érés, Példák a kritikus periódusokra. Csecsemőkor, gyermekkor és serdülőkor. Az idegrendszer érése és a szelektív tanulás.

VI. A fejlődés elméletei. Szemináriumi megbeszélés olvasmányok alapján a pszichológiai fejlődés meghatározóiról.

13. Szocializáció és énfejlődés.

A kulturális tanulás biológiai modelljei. Az én kibontakozása és a cselekvő hozzáállás. A saját kezdeményezés és a környezet – kisgyermeknél és felnőtt korban.

Részletes tantárgyi adatlap

Az evolúciós szemlélet a pszichológiában

A tantárgy célkitűzése

A kurzus bevezetést nyújt a mai pszichológia egyik legvitatottabb átfogó elméletébe, mely a lelki jelenségeket az evolúciós kibontakozás, az alkalmazkodási funkció és a szelekció szempontjából értelmezi. Olyan felfogás ez, amely az adaptáció és a nemi kiválasztás fogalomrendszere, s a sok tízezer évvel ezelőtti tárgyi és emberi környezet segítségével igyekszik magyarázni a modern ember számos vonását, beleértve érzelmi, indítékbeli és kognitív építményeit, társas készségeit és eljárásait, versengéseit és szövetkezéseit. A kurzus megmutatja az elmélet kiterjesztéseit is a mai szociális, jogi, gazdasági és üzleti folyamatokra.

A tantárgy részletes tematikája

1. Vendég: Kovács Gyula docens.

Egy példa egy magas szintű kognitív funkció evolúciójára: Az arcfelismerés fejlődése és idegrendszeri szerveződése.

2. Az EP és az evolúciós szemlélet (ESz.).

Fittség, adaptáció és szelekció kérdései .Mitől humán az EP? Determinizmus viták. Az ősi környezet és az adaptáció.

3. Tanulás, emlékezés és az evolúciós szemlélet. A tapasztalatszerzés jelentősége.

Többszörös emlékezeti rendszerek összehasonlító lélektani értelmezése. Implicit és explicit tudás. Helyek, kategóriák.

4. Kognitív képességek szelekciója.

A moduláris kognitív szerveződés elve: evolúciós, idegrendszeri, és architekturális modularitás. Az EP ultramoduláris szemlélete. Példák: színek, kategoriaspecificitás, következtetései feladatok.

5. A nyelv evolúciója.

Adaptáció és exaptáció. A hangadás, szerkezeti fejlődés. A nyelvi készség szűk és tág értelme (Hauser-Chomsky). A nyelvi funkciók fejlődése. A kapcsolattartás elsőbbsége. Pletykamodul?

6. A szexuális szelekció meghatározói és pszichológiai jelentősége.

Vonzalmi, szaporodási és párválasztási minták. A féltékenység meghatározói.

7. Szocialitás és szociális viselkedés.

A társas értelmezés kitüntetett jellege az embernél. A „tudatelmélet” evolúciós keletkezése és gyermeki formái. A társas érzés elemi formái és egyéni eltéréseik.

8. A mai társas viselkedés evolúciós értelmezése.

A vonzalom, együttműködés , kötődés és versengés eredete és szerepe a mai pszichológiában. A kulturális tanulás alapvető mechanizmusai (Tomasello).

9. A kultúra és evolúció viszonya.

A koevolúció kérdése. A memetika vitái. Különböző kulturális minták. A relativizmus vitái pl. az észlelésben. Megismerési minták: a teoretikus és narratív hozzáállás.

10. Az emberréválás folyamatának értelmezése az EP-ban.

A megjelenítési rendszerek evolúciója: élmények, gesztusok, nyelv és az írás rendszere. A mai IT és a megismerési architektúra. Alrendszerek kölcsönhatása. Mithen.

11. Az egyéni különbségek és az EP.

Vonások szelekciója és stabilizálódása. A Nagy 5 evolúciós értelmezése (Buss). Genetikai variábilitás és személyiségvonások: az élménykeresés példája. A változatosság evolúciós szerepe.

12. Evolúciós pszichopatológia.

A mentális betegségek típusai evolúciós szempontból. "Melléktermékek" pl. fóbiák, melyek az adaptív előnyből fakadnak, architekturális zavarok, pl. schizofrénia, egykor adaptív vonások pl. gyanakvás.

13. Zárthelyi. 40 kérdés, 90 perc.

Részletes tantárgyi adatlap