Főbb kutatási területeim

1. Az idegrendszer és a megismerés fejlődési zavarainak értelmezése

Elsősorban a Williams szindrómával, egy igen ritka genetikai eredetű kórképpel, s a nyelvfejlődési zavarokkal foglalkozom, Kovács Ilona, Lukács Ágnes és Racsmány Mihály kollégákkal együtt, valamint a nyelvfejlődési elmaradásokkal.
A Williams szindrómával kapcsolatos kutatásaink eddigi legfontosabb mondanivalója:

• az egyes nyelvi területek és az egyes megismerési funkciók között nincsen olyan tiszta disszociáció, mint számos korábbi elmélet hirdeti 
• különösen érdekes interakciók vannak téri megismerés és nyelvfejlődés között 
• talán kimutathatók jellegzetes kapcsolatok a genetikai zavar mértéke, az agyfejlődési zavar és a kognitív zavar mintázata között

Részletes kutatási dokumentáció

A Williams szindrómával foglalkozó kutatási dokumentáció

2. Nyelv és megismerés kapcsolata

Ezen a területen főként a téri kifejezésrendszer és a téri megismerés kapcsolatot vizsgáljuk. Gyermekkel végzett kutatásaink legfontosabb eredményei szerint

1. Igen korán megjelenik a cél preferencia
2. Ez kiterjed mesterséges kifejezések elsajátítására is, vagyis nem magyarázhatja csupán a gyakoriság
3. Mesterséges jeltanulásában a ragok sokkal könnyebbek, ami arra utal, hogy az agglutinatív

Elolvasom

3. Nyelvfeldolgozás

Elsősorban az alaktani feldolgozás és a mondattani feldolgozás kapcsolatával foglalkozom. Jelenleg új kísérleti paradigmák kialakításával próbálom megkísérelni tisztázni, hogy a ragok feldolgozása milyen idői rendszerben történik.

4. A pszichológia története

Számos elméleti munkában érvelek a mellett, hogy az evolúciós gondolatnak középponti szerepe volt mind a klasszikus pszichológiában, mind a mai pszichológia alapkérdéseinek megválaszolásában. Olyan evolúciós lélektanra gondolok, amely az adaptációs szempontot az egyéni különbségek kutatásával kapcsolja össze, amely számára az evolúciós ihletés a változás tudománya.

5. Kognitív tudomány

Ezen a területen elsősorban elméleti és szemléletterjesztő munkát végzek. Számos részkérdésben (szabályok és szokások, kapcsolatok és grammatika, idegrendszer és kultúra) próbálok meggyőződéses kompromisszumos álláspontot képviselni, amely szerint az emberi megismerés többrétű rendszer, melyet nem lehet monolitikus felfogással értelmezni.

6. Tudománypolitika — közélet

Az utóbbi néhány évben mint a Magyar Tudományos Akadémia egyik választott tisztségviselője is, egyre többet foglalkozom hivatalból a tudományos közélet és a tudománypolitika kérdéseivel. Ennek egyik fő témája a hazai tudománypolitikai stratégia kialakítása, a másik pedig az MTA saját reformterveinek menedzselése. Mi mindkettőről számos, részben általam készített vagy koordinált anyag található az MTA honlapján is.

Legfrissebb írásom e témában